Vörösmarty Emlékház

Kápolnásnyék
NYITVA: JÚLIUS 17-TŐL

A második nemzeti himnusz, a Szózat költője, Vörösmarty Mihály a Velencei-tó mellett, Kápolnásnyéken ( akkori nevén: Nyék) született. A család egykori lakóhelyén, a Nádasdy grófi család egykori gazdatiszti házában berendezett Emlékház az ország legjelentősebb Vörösmarty emlékhelye. Ebben a házban nevelkedett a magyar romantika kimagasló alakja, ám a kis Vörösmarty nem e falak között látta meg a napvilágot, esztendős is elmúlt, amikor a család ebbe a házba költözött, de gyermekkorának emlékei már ide kötődnek. A nyéki ház 19. század derekán meglévő formáját egy 1847-es köteten szereplő metszetről ismerjük. Ezen egy téglányi alaprajzú, délnyugat felé boltíves tornáccal és igényesen keretezett ablakokkal tekintő kúriát láthatunk, amelyet nád fedett. Ebben az állapotában vette meg a házat és hozzá 118 kataszteri holdnyi földbirtokot 1884 őszén Nádasdy Ferenc gróftól, a nádasdladányi kastély építtetőjétől fele-fele részben Ott Károly pénzügyminiszteri számtanácsos és neje, Dickmayer Vilma. Ott Károlynak nem voltak gyerekei, így került az ingatlan felesége unokahúga, Kresz Gézáné tulajdonába. A család nyaralóként használta ezután az épületet, ahol maga Kresz Géza, az Önkéntes Budapesti Mentők valamint a Pesti Korcsolyázó Egylet alapítója is gyakori vendég volt. A környék nemesi családjai jöttek itt össze kártyázni, színházi előadásokra – izgalmas kulturális élet folyt tehát a mai Emlékház épületében. Az új tulajdonosok azonban sosem feledkeztek meg arról az örökségről, melyet a falakban, miliőben, emlékekben a kúria magában hordozott. Éppen ezért először Vörösmarty-emlékszobát hoztak létre, majd 1900 december elsején, Vörösmarty Mihály születésének 100. évfordulóján nagy országos ünnepséget rendeztek itt. Kápolnásnyéken egy harmadik ház is otthont adott Vörösmartynak. A szabadságharc bukása után a köznemesek által fenntartott épületben – a későbbi szegényházban (Kazay-féle ház) – talált otthonra feleségével és gyermekeivel. Ma már sem ez, sem a szülőház nem áll.

MEGÚJULÓ VÖRÖSMARTY EMLÉKHÁZ

Régi nagy adósságot teljesítenek most azzal, hogy az Irodalmi Emlékház Program keretében a kápolnásnyéki emlékházat felújítják. Az egész terület műemlék és védett, beleértve a gesztenyesort is. Térköves személygépkocsi- és buszparkolók, buszöblök, felújított kúria, rendezett park, kanyargós, korzózásra invitáló sétánnyal várja a látogatókat az újjászületett Emlékmúzeum. A kiállított anyagot a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Szent István Király Múzeum szakemberei kezelik. Lesz itt emléktárgybolt, múzeumpedagógiai foglalkoztató szoba, korabeli konyha (ahol Vörösmarty édesanyja is ténykedhetett) és Kresz-emlékszoba is. A teljes területet bekerítették, a hátsó park szintén megújult: liget, sétány, természetes tó és egy szabadtéri színpad, 250 férőhelyes nézőtérrel. A Csajághy Laura színpadon a nagyközönség először a Csongor és Tündét láthatja majd – épp úgy, ahogy egykor, a nemesi családok nyaralásai idején.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY

Vörösmarty Mihály (Nyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, műfordító, ügyvéd, a Magyar Tudós Társaság (Akadémia) és a Kisfaludy Társaság alapítótagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. A Szózat költője. Szegény kisnemesi családba született egy Velencei-tó környéki faluban, a mai Kápolnásnyéken. Költői pályájának kezdetén a nemzeti öntudat ébresztőjeként értékeljük. 1825 folyamán születik meg hőskölteménye a Zalán futása, hősi eposzának célja a nemesség mozgósítása. Fokozatosan ébred rá, hogy nem elegendő a múlt dicsőségének felidézése. Költészetét bámulatos tisztánlátással a múltból a jelen felé fordítja. A 30-as évek feszült társadalmi légkörében cselekvő kedve megnövekszik, szenvedéllyel veti magát az Akadémia munkájába, ahol sokoldalú munkát végez: részt vesz a magyar helyesírás szabályainak kidolgozásában, értelmező szótárt állít össze valamint magyar-Német szótárt szerkeszt. A költőfejedelem hittel vallja: "legszentebb vallás a haza, s az emberiség". Cselekvő hazaszeretetét a szabadságharc bukása veti vissza. Együtt nőtt föl egy jobb kor reményével: őrlángja volt a nagy küzdelemnek, amely fejlődésbe lendítette, újjá szülte a magyart, és mindezt elveszni látta. Költői hangja is nehezen tér már vissza, a Vén cigány zárja költeményeinek sorát. Hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára: az életét nemzetének áldozó költő halála is a nemzeti érzelem megnyilvánulására adott felemelő alkalmat.

„FIGYELMÜNKET NAGY TÖRTÉNETEK S TÖRTÉNENDŐK GONDJAI TARTJÁK KÖTVE, MELYEKKEL MINDEN ÉRDEKEINK, BÁRMELY HOSSZÚ LÁNCON IS, ÖSSZEFÜGGENEK, S AZÉRT, AMELY KÖLTŐ TÁRGYAI NEM HISTÓRIAIAK, VAGY KINEK LÍRÁJA NEM A KOR VAGY NEMZETE VÉLEMÉNYEIT, ÉRZÉSEIT, ÓHAJTÁSAIT REPREZENTÁLJA, VAGY VÉGRE A SZERETŐ SZÍV ÉDES TITKAIT HALLVÁN EBBEN IS NEM A NEMZET SAJÁTSÁGAIHOZ SIMUL (NÉPKÖLTÉS), AZ BÍRJON NAGY ÉS RITKA ERŐVEL... KÜLÖNBEN SZAVA HALLATLANUL ÉS ÍGY HASZON NÉLKÜL FOG HALLATSZANI A PUSZTÁBAN...” VÖRÖSMARTY MIHÁLY
A SZÓZAT

A hazafias eszmék egyik legszebb költeménye, óda, amelyet 1836-ban írt Vörösmarty. Ekkor zajlott a pozsonyi országgyűlés, ahol a reformkor több fontos kérdése is felmerült. Hiába volt azonban a haladók próbálkozása, nem sikerült a legfontosabb problémákra megoldást találni. Ráadásul letartóztatták az országgyűlési ifjakat is többek között Kossuthot és Wesselényit. A csalódás és kétségbeesés hatásra írta meg Vörösmarty a Szózatot. A szózat a nemzethez intézett felhívás: légy hű a hazádhoz! A felhívás rövid és kemény parancs: áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell! A haza képét két metafora teszi szemléletessé, a bölcső és a sír, vagyis a kezdet és vég, az élet és a halál. Mindkettő csak a szülőföldön lehet teljes. Az apák tettei és vére, amelyet ennek a földnek a megszerzéséért és megtartásáért ontottak ki (ez a föld, melyen apáid vére folyt; elhulltanak legjobbjaink a hosszú harc alatt). Ha erről megfeledkezünk, akkor őseink hiába éltek és haltak meg (az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért). Történelmünk nagyjait idézi fel, akik dicsőséget hoztak a magyar népnek (Árpád, Hunyadi). Jövőképből kettőt is felvillant Vörösmarty. Az egyik akkor következik be, ha mindenki megteszi, amit a haza követel tőle. Ekkor egy boldog, szép országban élhetnek az emberek. 1843-ban a Nemzeti Színház pályázatot írt ki a Szózat megzenésítésre, amelyet Egressy Béni nyert meg. Azóta második nemzeti énekünkké vált. Fontos eseményeket a Himnusszal kezdünk, és a Szózattal zárunk.

Vörösmarty Emlékév

220 éve született Vörösmarty Mihály Kápolnásnyéken. Tiszteletére a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola irányításával emlékévet szervezünk, amelynek keretében felavatjuk a megújult Vörösmarty Emlékházat, illetve a kúria mögött elkészülő Csajághy Laura Színpadot, ahol az első premier Vörösmarty Csongor és Tündéje lesz. E napon Csajághy Laura szobrát, Pető Hunor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását is leleplezzük. Irodalmi konferenciát szervezünk Vörösmarty életművéről szakértő előadók bevonásával.
Kiemelt célkitűzésünk, hogy minél több diák jusson el a megújult Emlékházba, és múzeumpedagógiai foglalkozások keretében mélyítse ismereteit a költőről és szellemi örökségéről.
Ezt a szándékot erősíti az országos rajzpályázat és szavalóverseny is, amelyet meghirdettünk illetve meghirdetni tervezünk. Vörösmarty egykori – ugyancsak újjászületett – boros pincéjénél, Velencén teljes alakos szobrot állítunk a költő születésnapján. Emlékérméket is kibocsátunk tiszteletére Pogány Gábor Benő Munkácsy-díjas képzőművész tervei alapján.
Mindezeket kiegészíti Bányai Balázs történész kötete az Emlékház és a benne élők történetéről, amelyet kiadni tervezünk.

Kiemelt küldetésünk, hogy a térség híres szülöttének kulturális hagyatékát ápoljuk, kezdeményezéseinkkel, rendezvényeinkkel megőrizzük, és bemutassuk életének a Velencei-tó térséghez kötődő helyszíneit és munkásságát.

Rodics Eszter
elnök
Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola

ORSZÁGOS RAJZPÁLYÁZAT: VÖRÖSMARTY 220
A VÍRUSHELYZET MIATT MEGHOSSZABBÍTVA!

A Vörösmarty Emlékház a Vörösmarty-emlékév keretében országos rajzpályázatot hirdet „Vörösmarty 220” címmel.

A pályázat témája: 220 éve született Vörösmarty Mihály, a Szózat költője. Tiszteletére 2020 Vörösmarty-emlékév, amelynek keretében felavatják a teljesen megújult Vörösmarty Emlékházat születésének helyén, Kápolnásnyéken. Az országos rajzpályázatra elkészülő pályamű ábrázolhatja magát a költőt, bármely Vörösmarty mű témavilágának feldolgozását, vagy az Emlékházat, de fejezze ki, hogy az alkotó mit lát benne értékesnek, különlegesnek és megmutatásra méltónak.

Pályázni lehet: bármilyen rajz vagy festési illetve vegyes technikával készült alkotással.

Egy pályázó egy alkotást nyújthat be, amelynek mérete nem haladhatja meg az A3-at.

A pályázatot két korosztálynak hirdetjük meg: az iskolák 11-14 éves, illetve 15-18 éves korosztálya számára.

A pályamű pontos azonosíthatósága érdekében kérjük a pályamunkák hátoldalán feltüntetni a mű címét, alkotója nevét, lakcímét, születési idejét és elérhetőségét.

Pályázat beküldésének határideje: 2020. október 15.

A pályázatok elbírálása: a pályaműveket rangos zsűri bírálja el. A nyertes munkákból kiállítás nyílik.

Ünnepélyes eredményhirdetés és díjkiosztó: 2020. december 1.

A pályázat benyújtásának módja és helye: a pályázatokat csak postai úton, ajánlott küldeményként lehet benyújtani.

2475 Kápolnásnyék, Pf. 6.

Kérjük, a borítékon / csomagon minden esetben tüntessék fel, „Vörösmarty rajzpályázat”

További információ: info@vorosmartyemlekhaz.hu


NYITVA TARTÁS:
március 15. - október 31.:
Hétfő: ZÁRVA
Kedd – Vasárnap: 10.00 -18.00
A téli időszakban előzetes bejelentkezés szükséges. (Min. 2 héttel előre)

BELÉPŐJEGY:
Felnőtt belépőjegy: 1000 Ft
Diák/nyugdíjas: 500 Ft


Díjtalanul látogathatják az emlékházat az EGT alábbi állampolgárai:

- 6 év alatti gyermek,
- fogyatékos személy és egy kísérője,
- aki a miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkezik,
- aki legalább 400 fős taglétszámmal rendelkező, országos hatáskörű közgyűjteményi szakmai szervezet tagja,
köznevelésben dolgozó pedagógus, szakképzésben dolgozó oktató, amennyiben csoportot kísér ( max.2 fő)
- aki a 70. életévét betöltötte,
- minden hónap utolsó vasárnapján a 26 év alatti fiatalok és akik 18 év alatti gyermeket kísérnek – 2 fő.

CSOPORTKEDVEZMÉNY:
10 fő felett 10%
20 fő felett 20% kedvezmény

MÚZEUMPEDAGÓGIA: 1000 Ft/fő

TÁRLATVEZETÉS: 2000 Ft/csoport

FIZETÉS MÓDJA:
Csak készpénzfizetési lehetőség

A nemzeti ünnepeken (március 15, augusztus 20 és október 23) állampolgárságra való tekintet nélkül a muzeális intézmények kiállításai díjtalanul látogathatók.
Az Emlékház megújulását szolgáló beruházás az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.